Kiemeltem magam börtönödből és belemásztam börtönömbe. Mindenség vesz körül mégsem egész. Félig sem. Már már teljesen üres.
Senkitudású fájdalom járkál. Titkolt még az ellenállás is. Kimar a mosoly és izom rohad. Közben mégis feszítem kifelé....kifelé, hogy az esély néha csak közele illatát megmutassa.