A dualitás tökéletes szemléltetőeszköze vagyok. Egyszerre csorog a méz és nyalom a citromot, egyszerre lépek sárba és mosom ki a cipőmet... Sajnos minden második gondolatom "bárcsak"kal kezdődik. Volt már ilyen?
Azt hiszem ennyire még nem volt. Pedig éltem már meg nagyobb mélységeket, mégsem "bárcsakoltam" folyamatosan. Szeretnék, szeretnék, szeretnék....igazából csak egy valamit szeretnék. Úgy szeretném, hogy ha lenne, akkor már az lenne a gond. Igazi gond pedig úgy már sose lenne ha lenne amit szeretnék.... Kusza ez.
Lehet egyszerre lefele és felfele menni?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése