Fura dolog az álmatlanság.
Azt hiszem, mikor megszülettem egész sokat aludhattam....szinte minden gyerekkori fotómon alszom vagy nevetek. Nem hiszem, hogy ez a két dolog összefügg, mivel mostanában nem alszom és sokat nevetek. :)
Ócskaságok legépelése és a nem alvás viszont rokonok, ha csak messzi ágról is.

Hajnal van. Fél5.
Utoljára tegnap reggel aludtam egy órát.

Azt mondják, az ember életének egyharmadát alvással tölti. Ha nem lenne szükségünk erre a regenerációra, mit tennénk helyette? Szerintem semmi mást, mint amúgy. Lehet 12 óra helyett 18órásak lennének a hosszú műszakok, lehet 8tól este 9ig lennénk iskolába, lehet, tovább járnának a metrók....de semmi esetre sem gondolom, hogy esetleg több ölelés, dicséret, megmentés, bocsánat vagy csók jutna egy napra. Általában pozitív hozzáállásom van a dolgokhoz... Komolyan.

Utánaolvastam igazából ennek az alvászavarnak. Felsoroltak nagyon sok féle okot, problémagyökeret meg mindenféle tudományos hablatyságot. Kicsit sem lett más. Nyugodt vagyok, mint eddig.

A gondolataim is ugyanazok.
Pöttyös labdák, kutak, cserebogár, szekrény, pillangó, köd, takaró, bögre, cseresznye, tűz, erdő, kacsa, narancs... ezek is csak szavak.

Igazából vártam, hogy elálmosodom ha írok.

Már kel fel a Nap.