Kép

...már majdnem felértem a híd tetejére, amikor csörgött a telefon....Persze, a táskám legalján volt. Szétszórtság. 15 éves. Idegen a hely. Nem szeretem a költözést. Nem ismerek senkit és még otthonom sincs. Ez csak egy ház, amit megvettünk, undorító, üres, vonatzajos. Állandóan vonatzajos. Megvan a telefon. Üzenet. Megfordulok rögtön. Rohanok. Tudom, hogy el fogok tévedni, de rohanok. Csodaeste volt.Odataláltam. Akkor odataláltam. És most tévedek el?